Óvodapedagógus véleménye a Beszélő Babakezekről
2015. május 18. 08:01
Gerendai Zsuzsanna óvodapedagógus, három jelelő gyermek édesanyja.
Zsuzsival több mint 5 éve ismerjük egymást. Már az első gyermekével, Lénával járt hozzám a Beszélő Babakezek tanfolyamra. Azóta Ágostonnal és Hédivel gazdagodott a család. Ma már a legkisebb is beszél, de Zsuzsival rendszeresen összefutunk a szülőket támogató rendezvényeken, most hétvégén is a Válaszkész Szülők Egyesülete szervezésében tartott Születés Hetén találkoztunk.
Zsuzsi véleménye a módszerről:
„Én a kompetencia megélésében látom a Beszélő Babakezek babajelbeszéd-program legnagyobb hozadékát. Az a gyermek, aki egészen kicsike kora óta megéli, megélheti a kompetenciát, a „fontos vagyok” és a „számítok” érzését, az nem kevesebb dologgal a képzeletbeli hátizsákjában indul útnak, mint az egyenlőség biztos és biztonságot nyújtó tudata. A jelelő közegben növekvő gyermek egész lénye figyelmet kap, kezdetben a szülők lesik a kezecskét, int-e valami felismerhetőt, amit gesztikulál, az milyen jelentéssel bír. Ránéznek! Ez nagyon fontos, a szemkontaktus felvétele, és kezdeményezése később nagyban hozzájárul a kommunikáció sikeréhez, az általános eligazodáshoz, a kapcsolatok minőségéhez. Aki átéli, hogy nem a feje felett beszélnek, és átéli, hogy amikor ő „szól” –akármilyen gyakorlatlanul is hangozzék ez –, érteni akarják, aki átéli, hogy igenis babaként is részese lehet egy társalgásnak, az önbizalmat kap, ösztönzést a további próbálkozásához, elismerést az eddigi befektetett munkájába. Persze önbizalmat, ösztönzést, elismerés annyi más területen is módja van begyűjteni egy kisgyermeknek, na de azt még mi felnőttek is el kell ismerjük, hogy önbizalomból, ösztönzésből, elismerésből, odaforduló figyelemből sosem lehet elég! Zentai Kata tanfolyamai pedig erre sarkallják az anyukákat.
Óvónői munkám során megtapasztaltam az eltérő beszédfejlődési ütem széles skáláját. A szomorú nem az, hogy egy gyermek nem beszél még 3 éves korában, vagy beszéde még érthetetlen a tágabb környezete számára, hanem az, hogy ha már rég letett attól, hogy megértsék, már nem is próbálkozik, maga a beszéd nem a közlés szándékával hangzik, ha nem is vár visszajelzést, csak mintegy magának, a levegőbe beszél. A kompetencia elvesztése nézetem szerint hatalmas hiánya egy gyermeknek.”
Gerendai Zsuzsival, az akkor még „csak” két gyermekével jelelő édesanyával készített interjú itt olvashatod.
További szakértői vélemények: babakezek.hu/blog/tag/szakertoi-velemeny
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
